Koppány kápolnája
Nem minden építésznek adatik meg, hogy egy honfoglalás korabeli épület maradványaira bukkanjon. Velem ez történt.
A Bakony nyugati lejtőjén, ahol az erdőség búzaföldekbe vált át, egy ősi földvárnak a közelében különös épületmaradvány áll: nem illeszkedik ennek a török kor végén újjátelepült vidéknek a barokk emlékei közé. Romosan, átépítetten is különleges hangulatot áraszt (1. kép).
1. kép
Falait és pilléreit láthatólag visszabontották úgy a hajdanvolt magasság feléig, föléjük bordás téglaboltozatot raktak (2. kép), s eléje harangtornyos kapuzatot emeltek. Ám az átépítés sem tüntette el azt a tényt, hogy a kápolnát valaha középpontos elrendezéssel építették meg.
A méretek felvételekor úgy találtuk, hogy a kápolna annak idején pontos szerkesztés szerint épült. A szerkezetileg fontos épületrészek méreteiből és a közöttük mért távolságokból kitűnik, hogy azokhoz az Árpád-kor hosszmértékét, a magyar királyi ölt alkalmazták. A használt modul 312 +- 5 centiméter. Ez a pillértalpak közé írott körnek a sugara.
A szóban forgó mérték kimutatható az államalapítás korának ránk maradt emlékein. Ezt a centrális szerkesztési elvet alkalmazták Székesfehérvárott Géza nagyfejedelem négykaréjos templomán, Feldebrőn Aba Sámuel király szállásbirtokán, és azon a kézdiszentlélekperkői kápolnán, amelyet - valószínűleg - Szent István király nagybátyja, Zoltán építtetett.
2. kép
A magas fokú építészeti - és mértani - műveltséget bizonyító szerkesztés a ma Bakonyszücs szélén álló kápolnát és annak rangját a felsoroltak közé emeli (3. kép - a kápolna megmaradt, eredeti része). Ezek a templomok az Árpád-ház tagjainak családi szállásai közelében épültek, hiszen ekkoron csak nekik lehetett és volt anyagi, no meg hatalmi erejük ilyen alkotások megépíttetéséhez. Kétségtelenül közéjük tartozott Koppány vezér is. Ő Árpád fia, Tarhos leszármazottaként ezt a régiót - hercegi "urszág"-ként - birtokolta, ahogyan ezt a kápolnától úgy ezer lépésnyire lévő Bakonykoppány falu máig fennmaradt neve is bizonyítja.
Csaknem bizonyos, hogy Géza nagyfejedelem, amikor 972 táján fölvette a kereszténységet, Koppányt és annak atyját, Tar-Zerindet szintén keresztvíz alá kényszerítette. Az persze kérdés, hogy a kölyökkorában keresztelkedésre szorított Koppány mennyire tartotta magát az igéhez, s mennyiben volt szüksége a pogány hitre a Szent Istvánnal szemben támasztott hatalmi becsvágya - a főhatalom megszerzése - érdekében. Meglehet, hogy maga is olyan, több istennek áldozó ember volt, mint Géza nagyfejedelem. Ám déli szállásbirtokain, a baranyai vízvidéken a Szent Gáltemplomok arra mutatnak, hogy ott keresztény, mégpedig latin keresztény vallásgyakorlat folyt.
Az első - latin - térítést az a Brunó püspök irányította, aki a nagyfejedelemhez az akkor Svábországhoz tartozó Sankt-Gallenból érkezett. A korai középkorban az oltárokat azoknak a védőszenteknek a tiszteletére emelték, akiknek az ereklyéiből egy darabkát meg tudtak szerezni. Úgy látszik, hogy a térítő tevékenység központjainak patrocíniumát* a Brunó püspök hozta ereklyék határozták meg, mert a Szentgál helynevek csak azon a területen fordulnak elő, ahol az ezredforduló táján az Árpádok családi szállásai voltak.
3. kép
Ennek tudatában megmértük a kápolna tengelyének irányát. Úgy találtuk, hogy az az észak-déli iránnyal 60 fokot zár be. Ez - kellő fenntartással kezelve - arra mutat, hogy a Nap az ónaptár szerint október derekán - Szent Gál napján - a tengely irányában kelt föl. A korai középkorban igyekeztek a templomokat úgy tájolni, hogy tengelyüknek és a védőszentjük névünnepén kelő Napnak az iránya egybeessen. Így a templom keletelése lehetővé tesz egy olyan föltevést, hogy talán ennek a kápolnának is Szent Gál volt a névadó védőszentje. Ezért nem látjuk indokoltnak és szükségesnek, hogy a kápolna kétségtelenül "bizáncias" jellegéből arra következtessünk: abban egykoron görög vallásgyakorlat folyt. Ellenkezőleg: a kápolna tájolása, mérete és a fehérvárival megegyező szerkesztés arra mutat, hogy Koppány latin keresztényként, nem esélytelenül és nem gödörházból vagy sátor alól indult Szent István ellen harcba a főhatalomért.
El kell mondanunk, hogy ez a templomtípus természetszerűleg a Kárpát-medencén kívül is számos helyen megtalálható: keleten, elsősorban Örményországban és Grúziában, délen Görögországban és Itáliában, nyugaton Német- és Franciaországban. Óvakodnunk kell attól, hogy az eredet kérdésében állást foglaljunk, de mert hazánkban a kereszténység felvételével egy időben építették őket, nem állhatjuk meg, hogy meg ne kockáztassunk egy föltevést.
Anonymus írja, hogy 970 táján Bulár földjéről menekülthullám érkezett Magyarországra. Közöttük nemes urak és - nevükből következtethetően - tudós férfiak voltak. Ez az értesülés összefügg 968 és 969 eseményeivel, amikor a rusz-varég kalandorok állammá szervezték a szarmata síkság szláv tömegeit, s rátámadtak a kazár birodalom tartományaira. A Kaukázus előteréből menekülők hozhatták magukkal azt az értesülést, hogy a harci erényeit elvesztett kazárság a támadásnak nem tud ellenállni. A kazárok katasztrófája késztethette Géza nagyfejedelmet arra a felismerésre, hogy országának stratégiai helyzete megváltozott, s nincs más út, mint a kiegyezés a nyugati keresztény hatalmakkal.
4. kép
A beköltözők, akiket Anonymus izmaelitáknak is mond, hozhatták magukkal a kaukázusi régió építési ismereteit, stílusát és azt a technológiát, amely lehetővé tette, hogy helyi anyagokból olyan alkotást hozzanak létre, amelyet ezer év viszontagsága, a barbár átépítések és a közelmúlt jóravaló restsége sem voltak képesek földig rombolni. A 7 méter magasságban lefedés nélkül álló szentély boltozatán ma is föllelhető néhány eredeti vakolatfolt (4. kép).
Persze, felszíni vizsgálattal nem találhatunk választ arra a kérdésre, vajon nem rejt-e a most kálváriakápolnának nevezett maradvány altemplomot (mert vannak erre utaló jelek), s vajon nincs-e ennek a négyes osztású alkotásnak háromkaréjos párja valahol a környéken, úgy mint Fehérvárott és Feldebrő-Tarnaszentmárián. Az igazi megismerés az ásató régészre vár.
Ám ebben az alkotásban is népünk hányattatása, sorsának különössége nyilvánul meg, mert a - talán - kaukázusi muzulmánok tervezte, "bizánci stílusú" kápolnákban latin rítus szerint nyomták keresztvíz alá pogány eleink tar koponyáját. Hogy beilleszkedjenek Európába.
Kállai Géza
építész
A képre kattintva a felújított kápolnáról további képeket láthat.